Mostanában próbálom tudatosabban beosztani az időmet, ennélfogva valahogy háttérbe került a szkreppelés ... még keresem a helyét. Így most kapóra jött a scrap.hu anyáknapi rapid kihívása, ami felrázott egy kicsit a tespedésből.
Íme az elkészült oldalam:

Felhasználtam ILS Divine és Why not? készletet, Sodalicious  és Scrapfellow csipik, Sodalicious pecsét, milton, washi tape,Basic Grey betűk, Ecoline festék, mist és egy csomó maradék papír rétegnek a fotó alá.

Köszönöm, hogy itt jártál. Legyen szép napod!

Húsvét táján már írtam egy bejegyzést a finn húsvéti szokásokról. Most egy összefoglaló oldalt is készítettem róla a scrap.hu áprilisi vázlat kihívására.
A fehér alap és a pausz alól átsejlő szolid mintás papír ötletét Anna-Mariatól kölcsönöztem.

Felhasználtam: fehér karton, pausz, csipi, ILS papír,folyékony gyöngy, scrapfellow gomb.
Köszi, hogy itt jártál!

Nagyon mókás volt a tanfolyam, egy igazi nyelvi kavalkád. Egyedüli magyarként voltam 6 bolgár nebuló között finn oktatóval és egy tolmáccsal, aki nekem segédkezett a receptek, utasítások lefordításában ... angolul.Mivel a többség bolgár volt, így a társalgás is főként ezen a nyelven zajlott. Megállapítottam, hogy a bolgár nyelvvel sokkal több szavunk rokon, mint a finn nyelvvel. :)
A finnek amúgy nem vesződnek sokat az ételeik elkészítésével. Gyakorlatilag mindent hozzávalót összevegyítenek és indulhat is a sütés-főzés. Nem vacakolnak az élesztő felfuttatásával sem. Langyos vízbe belemorzsálják az élesztőt, elkeverik és már mehet is bele  liszt és a többi hozzávaló. Majd egy kis kelesztés után jöhet a tészta formázása és végül irány a sütő.
Vannak elég fura étkezési szokásaik. Így a levest kiflivel eszik. Levestésztát nem is kapni. A darált húsos levesük nem éppen szemet gyönyörködtető látvány. Tejet isznak a főétkezésekhez is. Krumplit krumplival esznek. Nagyon sok kész kajájuk van. Rengeteg pácolt hús. Friss (pác nélküli) húst alig lehet kapni, az is elsősorban dobozolt. Nem találkozni a hazaihoz hasonló kicsi vagy éppen nagyobb húsboltokkal. A három nagy áruház közül csak az egyikben van húspult, ahol csirkét egyáltalán nem is árulnak. A húspulton belül jóval nagyobb a halhúsok aránya, ami azért nem meglepő ... inkább csak a többi hús hiánya.
A mirelitek között találni aprított hagymát is, amit már csak üvegesre kell párolni ... ez nálam kiverte a biztosítékot. Tudtam, hogy kényelmes nép a finn, nagyon sok praktikus dolguk van, na de, hogy ennyire?!
Még egy érdekesség, amitől szintén lehidaltam, hogy az élelmiszerboltokban játékautomaták  sorakoznak, ahol nemtől és életkortól függetlenül gépezik a jónép miután végzett a bevásárlással. Nem ritka látvány, hogy a 60 éves mamika a visszajáró aprót bedobálja a félkarú rablóba, aztán elrollerezik négykerekű "járókeretével".

A kis gasztronómiai kitérő után néhány szó az elkészült oldalról:
Vázlat alapján dolgoztam, aminek a linkjét sajnos nem találom. Egy újabb kísérletet tettem az ombre technikával, miután volt egy sikertelen próbálkozásom festéssel. Ezúttal papírokkal próbáltam kialakítani a színátmenetet. Hát! Tovább tartott összeválogatni a papírokat, mint az oldalt összeállítani.

Néhány közeli fotó:

Lassan naprakész leszek az Áron sorozattal. Ezúttal Áron 7. hónapjáról készült  egy összefoglaló oldal a scrap.hu februári vázlat kihívására. Ismét a fotó alatti sajátkészítésű papírzacsi (sütőpapírból) rejti az írásomat.

Első ízben próbálkoztam monokrómszerű oldal összeállításával. Részt veszek Anna-Maria online tanfolyamán az entreARTistes szervezésében. Az első heti lecke útmutatásai alapján készült az oldal, kisebb változtatásokkal.

Azért írtam monokrómszerűt, mert nem csak a rózsaszín különböző árnyalatai köszönnek vissza az összeállításomon, hanem csempéztem bele egy kis sárgát illetve türkizt is .. ahogy Anna-Mariatól tanultam.

A tanfolyam hatására kezdtem el boszorkánykodni a misztekkel is, így kevertem ki a régóta áhított türkiz színű mistet kék és fehér misztekből, valamint zöld akvarell festékből.

A fotót Photoshop actionnal igazítottam a papírok színéhez. ILS Devine készletét használtam.

A végeredménnyel nem vagyok teljesen elégedett. Visszafogottabban kellett volna bánjak a festékekkel, de nem könnyű, ha egyszer elkapja az embert a hév. :)
A másik tapasztalat, hogy a gessoval kezelt felületen élénkebbek maradnak a színek ... sőt! valamiért meg sem száradt másnap reggelre a mistem, amit szépen el is kentem. :( 

Készítettem az oldalhoz egy címkét is, aminek a színét, így utólag elnézve az oldalt, vehettem volna szolidabbra is.Anna-Maria féle címke magyarosított változatban.
Köszi, hogy itt jártál! Legyen szép napod!

Scrap.hu októberi téma kihívására készített oldalam. Beleszerelmesedtem a festős oldalakba, de nem áll tőlem távol a pakolás sem. :) Így az eredmény egy festős-pakolós oldal lett, melynek megörökítettem az elkészítés egyes állomásait, ha érdekel akkor olvass tovább ...

Anett útmutatása alapján készítettem az album alapját ColorConspiracy papírokat felhasználva. Díszítéshez washi tapen kívül Scrapfellow-os csipiket, dekorgombokat és címkéket használtam.

    Inspirációul szolgált.

 A legnagyobb kihívást számomra a scrap.hu kihívásai közül a mostani jelentette. A feladat az volt, hogy digiből készítsünk hagyományosat.
Már a digitális oldal kiválasztása sem volt egyszerű, ugyanis szégyen ide vagy oda, de nem követem a digitálisban alkotó társaim munkáit. Örülök, ha a hagyományosban alkotó kedvenceim és ismerőseim munkásságát figyelemmel tudom kísérni.

Ezért hagyományosban is alkotó nagy kedvencem, Didó oldalai körül szemezgettem. Választásom erre az oldalára esett.

Azt gondoltam kis naivan, hogy több időm lesz blogolni. Tévedtem. Így most egyben publikálom az elmúlt két hónapban a scrap.hu kihívásaira készített oldalaimat.

Bevallom nőiesen DAnett kihívásáig még nem is hallottam Ali Edwards népszerű projektjéről, így idén készítettem először egy minialbumot ezen apropóból.

Ali választása ebben az évben április 23-29-i hétre esett, így ennek a hétnek a történését örökítettem meg az albumban. Sima, eseménymentes hetünk volt. Ennek ellénére jó lesz visszaolvasni évekkel később, hogy miként teltek a mindennapjaink ebben az éveben.
Az albumban a dokumentálásra és a fotókra helyeztem a hangsúlyt, így sok papírnak és díszítőelemnek nem nagyon maradt hely.